Csak ülni az esőben és várni,
várni,hogy történjen bármi.
De nem történik,nem történik semmi
s rádöbbenni lassan,az élet csupán ennyi..
Sétálni a ködben és keresni,
meg nem találni és szeretni.
Zokogva temetni el a tegnapot
tudomásul venni,ő is elhagyott.
Csak ülni az esőben és várni,
várni,hogy hívjon már bárki,
Hatalmas káoszt eloszlatva benned
Mondja meg mit,mit kéne most tenned?
Reszketve akkor egyedül,tudomásul venni
hogy nem maradt,nem maradt már senki
Várni a könnyet,könnyít? könnyt
hogy lemossa,lemmosa a közönyt
De nem akar jönni,elfolyt rég az utolsó cseppnyi
És megtanulni,megtanulni magányosnak lenni..