Végtelen útunk a pokolba s vissza vezet mégegyszer
Sértett múltunkból kiszakadva többé nem érhetsz el
Ez a mi játszmánk,véget nem érő történetünk
Jelen nincs,nyertes nincs,bukjuk tört életünk..
Létezünk,lélegzünk,lépünk,de nem haladunk
Te meg Én,örökké abban az időben maradunk.

Mész előre ösvényeden,nem tekintve hátra
Fájna,elfojtod,szeretnél de a szíved zárva
Őrzi ott az idő,mint fogalom nem létezik neked
Visszatérsz,félsz,útra kélsz,nem leled a helyed..

Rohanok,előre vagy vissza,mindenhol
Kellesz,csak Te,most és mindenkor..
S be nem járt utam ismét tiéd keresztezi
Kezed fogom,többé nemtudom ereszteni

Egymás szívébe majd együtt visszatérünk
Míg végtelen ösvényünk végére nem érünk...