7/4
2009.01.12. 17:09
Akkor azonban olyan történt, ami még magát, Csít is meglepte. Ryosuke megállt, és visszafordult.
-Igazad van. - Sétált el mellette zavartalanul, és valami furcsa félmosolyt eresztett meg a lány felé. - Baromság lenne egyedül odamenni.
-Belátod? - Követte, s közben szaporán szedte a levegőt, igencsak kimerült a futásban. Attól tartott, hogy esetleg megfázhat az éjszaka hűvöse következtében.
-Be. - Bólintott, és immár leplezetlenül szélesen mosolygott.
-Nem tetszik ez nekem. - Csóválta a fejét a lány. - Mire készülsz Ryosuke?
A levegő mintha még hűvösebbre fordult volna, és Ryo sokáig nem válaszolt. Csí felvette a tempóját és aggodalmasan állapította meg, hogy a városkapu felé haladnak.
-Jobb, ha kimaradsz ebből. - mondta, de közben csak a márványt szugerálta.
-Mi? Ezt nem hiszem el! - Csattant fel. - Ryosuke, mégis mit képzelsz te..? Attól, hogy fiú vagy még..
-Állj már le! - Ő is kezdte elveszteni a türelmét, szemei dühösen parázslottak. - Ennek ehhez semmi köze. Nem nézlek le azért, mert lány vagy.
-Akkor miért tekintesz rám alsóbbrendűként, hah? - Csí ekkor határozottan megragadta a pólóját, és magával szembefordította. A fiú megállt, megilletődöttnek tűnt, de hangját hamar visszanyerte.
Újra elmosolyodott.
-Nem lenézés ez. Inkább afféle sajnálat.
-Nincs szükségem arra, hogy sajnáljanak, úgy gondolom nem vagyok sajnálatra méltó. - Dacolt indulatosan, képtelen volt lenyelni a mérgét.
-Nem tudsz uralkodni magadon. Lefogadom, ezért is vagy itt..
-Ugyan, mit tudsz te arról, miért vagyok itt? Semmit, és ne ítélkezz felettem! Nincs hozzá jogod..
-Nekem mindegy is. - Vont vállat hanyagul. - De most akkor is visszamegyek és beszélek Kissa-val. -A sárkányod?
-Igen. És gyanítom, hogy Leviathan is tud valamit..
-Leviathan a barátnőm sá..
-Tudom. - Szakította félbe unottan. - A vöröskéé. Aki mutogatta a melleit a folyónál.
Erre Csí már nem szólt semmit. Sosem érzett még ehhez hasonlót.. Maga előtt is alig merte beismerni, de szégyenkezett Frith miatt. - Chi, hallgass rám. - Atyai, fensőbbséges hangja még inkább olajat öntött a tűzre, már amennyire ez lehetségesnek bizonyult a lány heves haragját tekintve. - Menj vissza a barátaidhoz és..
-Elég ebből. - Hunyta le a szemét, amennyire csak képes volt rá, nyugalmat erőltetett testére, hangjára. - Ne szórakozz velem, a helyzet nagyon is komoly. Nem várhatod el tőlem, hogy tétlenül üljek, miközben mindenki olyan, mint egy zombi és csak mi ketten maradtunk normálisak.. emberhez méltóak!
-Mit akarsz? Hm? - Tárta szét a karját, már-már úgy tűnt, hatott rá Csí szónoklata.
-Veled menni. - Jelentette ki egyszerűen és ez a hirtelen egyszerű lényegre törés nem is tudta miért, de mosolyra késztette őt magát is. -Ám legyen.
A lánynak leesett az álla.
-Komolyan?
-Aha. Legalább lesz aki elterelje a figyelmüket, ha menekülnöm kell. - Gúnyosan felvonta a szemöldökét, Csí parányi öklei összeszorultak.
-Tényleg.. csak úgy.. oda akarsz sétálni hozzájuk? Szerintem ránk fognak támadni..
-Ezért mondtam, hogy maradj. - Döntötte oldalra a fejét sajnálkozó arckifejezést öltve. - Már ne is haragudj, de a fizikumod nem tűnik a legjobbnak.. a sárkányod, meg enyhén szólva töpörödött.
..Abban a pillanatban motoszkálás zaját vélték hallani, a fű kettényílt, majd összeugrott, és ez egyre közelített.
-Hogy mi van velem? - Nagendra éles hangja vágott közéjük, és őt hirtelen valami elsuhanó, krémszínű, elmosódott folt előzte be, körbeszáguldotta Ryosukét, majd megállt. Csí bambán bámulta a két jövevényt, főleg a másikat.. Az egy sárkány formájú lénynek tűnt, de mégsem lehetett sárkány, hiszen.. Egész testét szőr borította!
-Az meg mi?! - A lány hátrálni kezdett.
-Ő Kissa. - Ryosuke mosolyogva nézett a lányra, ezúttal nem gúnyos, sokkalta inkább büszkeséggel teli mosollyal – közben Kissa fejét simogatva.- A Kissa finnül macskát jelent.
-Értem. - Ámult el, s elgondolkodva figyelte a ravasz, sárgás szemeket, meg a dús, fehér szőrt, melybe helyenként barna foltok vegyültek.
-Végre, hogy megleltünk .. titeket. - Mondta Nagendra, kissé akadozva ugyan, de már jelentősen javult a beszéde. - Freya tombol.
-Mi? Hogy-hogy?
-Nem tudom. - Ingatta a fejét, és tekintetében valódi kétségbeesés tükröződött. Ez még Ryosukét is aggasztotta, bármennyire tagadni próbálta azt. - Valami olyat csináltatok, ami nem tetszett neki..
-Mi? De hát nem úgy volt, hogy itt azt teszünk ami jól esik? Mellesleg nem is ártottunk senkinek! Látjátok? Pont erről beszélek! - Kapott fejéhez, és egyszerre megint hatalmas terhet érzett vállain. - Semmi esély visszatérni San Francisoba, igaz? - Emelte reményvesztett pillantását Kissára.
-Jól látod, kínai barátom. - Mondta kesernyésen az, Ryo leguggolt elé, kezébe fogta pofáját, és szinte suttogva kérdezte.
-Lucy rendben van?
-Alszik, gazdám. Valamit motyogott álmában a szántóföldekről, meg, hogy ideje lenne elvetni a gabonát..
-Ez különös. - Dörgölte meg állát, és egy időre eltöprengett ezen, de aztán úgy döntött, egyelőre nem tulajdonít nagy jelentőséget a dolognak.
-Nagendra, mondd meg nekem őszintén! - Vágta csípőre kezeit Csí. - Tudsz valamit, amit én nem? Miért vagyunk itt? Azért, hogy harcoljunk a lázadók ellen? Vagy miért?
-Nem tudom! Esküszöm..! Én csak.. - Összeszorította a szemét, teste megvonaglott az erőlködéstől, amint emlékezni próbált. Szárnyai körülbelül egy centit – de szemmel jól látható egy centit növekedtek közben.
-..A szárnyad! - Kiáltott fel Csí.
-A melled.. - Motyogta Ryo a lány mellkasát fürkészve, és meg mert volna esküdni rá, hogy az imént Csí tenyérnyi keblei egy hajszálnyit megnövekedtek.
-Valami nincs rendben.. - Morogta a lány, már ki tudja hányadszor téve meg ezt az elmés megállapítást.
-Szerintem menjünk vissza. - Indítványozta Nagendra nagyokat pislogva. - Én Tényleg semmire sem emlékszem.. Ha ismereteim nem csalnak valami Lung döntötte el, ki hová kerüljön.. legalábbis ezt hallatottam Kissától. - Nézett most rá, és a szőrös sárkány bólintott.
-Így van.
-Kezdetben azt hittem a kiválasztás az valami.. fensőbb erő hatására történik.
-A nagy fenét. - Rúgott arrébb egy követ Csí tehetetlen dühében. - Jól átvágtak bennünket. Meg kell halnunk valami olyan háborúban, amihez közünk sem volt..
-Ne temesd még el magunkat. Szerintem a legbölcsebb, amit tehetünk, hogy most mindnyájan lefekszünk szépen pihenni, és holnap kitaláljuk, mit tehetünk. Aztán kitudja, az is lehet, hogy kialusszák ezt az állapotot. Mi van ha csak kezdetben hatott rájuk így Keelia ereje?
-Szép lenne.. - húzta el a száját Ryo, de azért bólintott. - Rendben menjünk vi..
De nem tudta befejezni a mondatot, mind a nagykapu; a nyíló nagykapu irányába kapták a fejüket. Freya lobogó hajjal, és égbekiáltó dühvel sietett feléjük, szájtátva bámulták őt, azonban nem csodálkozhattak rá eléggé a látványra. Szoros, állatias ujjak, végükön éles karmokkal .. S ezek most az ő vállaikra szorultak a magasból, avagy már nem is olyan magasból. Csí hátra fordult ijedtében.
-Leviathan! - Sikoltott, amint farkasszemet nézett a gonoszul villanó szempárral, s mikor a kék sárkány hátán Frithet látta, úgy érzékelte, menten összeesik.
|