2.

  2009.12.19. 12:05

 - Gyerünk, gyerünk! Egy kicsit több beleéléssel! Érzést bele, kislány, hadd látom, hogy nyögsz, amikor elélvezel!
És a nő – vagy inkább valóban kislány, mert bár óriás keblekkel megáldott teste minden nőiességet magába foglalt, mit férfi fantázia csak el tudott képzelni, az arca... nos arra még később visszatértünk. És a szemeire is. – hátra feszítette a fejét, lehunyta a szemeit és nyögött. Aztán sikoltott. Műsikoly volt, műkéjelgés, álcázott orgazmus. Egyedül a pénisz volt igazi a vaginájában, és igaziak voltak még a kamerák is, a rendező meg az egész stáb.
 - Ez az – a férfi (már nem az alany, akin a nő lovagolt, hanem a rendező) előrébb hajolt, még a cigarettájáról is megfelejtkezett, csonkig égett az ujjai között. Tökéletes elégedettséggel suttogott, nem akarta, hogy a színésznő meghallja, a végén még el is bízná magát, amire semmi szükség. Tökéletes volt. Egyszerűen... a legprofibb alakítás, amivel pályafutása során dolgozott. Persze ezt a világért sem vallotta volna be neki, nem is azért, hogy a fejébe szálljon a siker... és persze egészen más okai is voltak. A lány kezdő volt. Abszolút tapasztalatlan a pornószakmában, és ő, mint a sártengerben a gyémántot, úgy fedezte fel ezt a kis csillagocskát. Annabelle-t. S amit megszerzett, azt meg is kívánta tartani.
Annabelle... milyen jó kislányhoz illő név. Igazi szőke, fürtös kis angyalkához, egy arisztokrata porcelánbabához.
A partner közben elélvezett és a rendező elkáromkodta magát.
 - Ennyi, leállunk!
Annabelle megkönnyebbülten kászálódott le partneréről, miután gyorsan meggyőződtek róla, hogy a másikkal minden rendben van. Ez volt a szokás, a felek mindig nagyon vigyáztak egymás testi épségére – különösen a nőkére.
 Nem fázott ugyan, hiszen a stúdiót tökéletesen melegen tartották, mégis összehúzódott, mintha bármi szégyellnivalója is akadna tökéletesen testén.
Más felől senki sem foglalkozott vele, hangyabolyként bolydult fel a nép, mindenki ment a dolgára, ebédelni, telefonálni.
Ő is megindult az öltözője felé, másra sem vágyott, mint egy forró zuhanyra, és egy üveg ásványvízre. De a rendező útját állta.
 - Annabelle! – vállára pokrócot terített, és átkarolta.
 - Köszönöm – mondta hálásan, de nem nézett fel rá. Várta a kritikát, közben összeszorult a gyomra.
Ki fog rúgni. Istenem, rémes voltam és most ki fog rúgni...
Annyira beleélte magát, hogy égszín szemeibe könnyek szöktek, és érezte, ha meg kell szólalnia, kitör belőle a zokogás.
 - Menj, egyél egy szendvicset a büfében! A vendégem vagy – azzal a kezébe csúsztatott egy étkezési jegyet. – Aztán pihenj egy kicsit. Nincs már sok hátra.
Akkora kő esett le a szívéről! Hátra kapta szőke fejét, mintha attól félne, valaki meghallotta...
 - Jól vagy? – kérdezte gyanakodva a férfi.
 - Persze – válaszolt gyorsan. – Most... megyek... és eszem valamit.
Elsietett. Végig a hátában érezte a pillantását és ettől valamiért a föld alá akart süllyedni.

 

Farmert viselt, és egyszerű, rövid ujjú pólót. A többi lány is mind normálisan volt felöltözve, akár ha hétköznapi munkahelyen töltötték volna az idejüket. Annabelle kiválasztott magának az amúgy első osztályú büféből egy pulykás szendvicset és kibökött egy asztalt, ahol senki sem ült. Pont egy fikusz mellett helyezkedett el, a lány úgy gondolta, az pont nagyszerű társaság lesz számára.
 - Hé, Anna! – egy fekete hajú, orrpiercingies nő szólt oda neki, mély, rekedtes hangja volt. Felismerte. – Gyere, ülj ide, itt van hely!
Az asztal felé sandított. Csak ketten foglaltak ott helyet, a fekete lány – Heather – és egy másik, akivel még nem találkozott.
Rájuk mosolygott, szükségszerűen, de mégsem erőltetetten. Annabelle mosolya valahogyan mindig természetes és szívderítő látványt nyújtott. Talán ezért rítt ki olyannyira a forgatásról...
 - Jó étvágyat – mondta.
 - Neked is. Mit eszel? Nincs kedved cserélni? – kérdezte azonnal az ismeretlen, szintén szőke – festett szőke – hajú lány. – Annyira nem ízlik ez a tojásos vacak. Bár ma annyi sperma folyt a számba, lehet nem is a kajában van a hiba – fintorodott el.
 - Lizzy! – csattant fel Heather. – Muszáj még kaja közben is a munkáról beszélned? Tiszta mániákus vagy...
Ezen mindketten jót röhögtek, Annabelle finoman mosolygott a pikáns, és meglehetősen primitív tréfán.
 - Tessék – tolta a lány elé a még érintetlen szendvicsét. – Szeretem a tojást... és azt hiszem az én számba még semmi nem kívánatos anyag nem került.
 - Kössz – Lizzy hatalmas mosolyt villantott rá, és falni kezdte a szendvicset.
 - Na és? – érdeklődött Heather, kissé közelebb hajolva a lányhoz az asztal felett. – Tyler vigyázott rád?
 - Igen. Nagyon – helyeselt.
 - Akkor jó. Mondtam neki, hogy letépem a tökeit, ha bajod lesz – megszorította a kezeit.
 - Nem lesz rá szükség – ingatta a fejét. – Tényleg nem.
 - Végeztetek?
 - Még nem... de úgy saccolom tízpercünk lehet hátra. Legalábbis nagyon remélem, hogy nem több, mert olyan érzésem van mintha...
Végigment volna rajtam egy futballcsapat – fejezte be magában keserűen a mondatot.
 - Jaj de jó – nyugtázta elégedetten Heather. – Akkor hosszabb szünetem lesz.
 - Ja, a leszbikus részek csak utána jönnek – vágott közbe tele szájjal Lizzy.
 - Ti ketten? – kérdezte unottan a lány.
A másik kettő összenézett.
 - Mi hárman – javította ki a feketeség. Zavartan felnyírt hajába túrt, máskor sosem zavartatta magát, de Annabelle-t különösen megkedvelte. – Nem tudtál róla...?
 - Sejthettem volna – sóhajtott. – Todd célozgatott bizonyos extrákra is...
 - Célozgatott? – artikulált felháborodottan. – Te nem olvastad el a szerződést?!
 - Én nem vagyok leszerződtetve... – csóválta a fejét szomorú mosollyal. – Afféle próbaidős vagyok...
Heather bosszúsan fújta ki a levegőt.
 - Anyuskám... Te tényleg ilyen szőke vagy, mint amilyennek látszol?! Azt akarod, hogy lenyúljanak? Hogy a forgatás után kidobjanak, és a képedbe röhögjenek?
 - Heather! – csitítgatta. Semmi kedve nem volt magyarázkodni. – Ne aggódj miattam, oké?
A fekete lány szeme összeszűkült. Nem volt éppenséggel hülye ő sem... de azt már megtapasztalta, hogy néha jobb, ha nem ártja magát bele más dolgába. Már csak ex kolleganője, Justin esetéből okulva, aki aztán Spree folyó fenekén végezte.
 - Oké – hagyta rá.
Általános témákról cseverészve folytatták az evést. A két lány versengve magyarázta, mennyi időbe telik még nekik, míg összegyűjtik a megfelelő összeget, hogy kiszállhassanak. Heathernek állítása szerint tandíjra, és lakásra kellett a pénz, Lizzy pedig Amerikában látta a jövőjét...
Annabelle pedig figyelmesen hallgatta mindkettejüket. Neki nem volt lehetősége változtatni az életén.

 

Megkezdődött a jelenet, és ő már újra meztelenre vetkőzve várta, hogy széthúzzák két vékony, formás lábát. A film forgatókönyve szerint a következő jelenet, hogy a két lakótárs beállít, és rajtakapják a kanapén szeretkező párost, akik mit sem vesznek észre az egészből.
A lányok kuncogva leskelődnek egy ideig, majd felhevülten egymásnak esnek a fiú és a lány mellett, akik figyelmesek lesznek a nyögésekre, míg végül egy hatalmas orgiába fullad az egész...
Tiszta művészet – gondolta magában Annabelle fanyarul mosolyogva, de azért hagyta, hogy Heather és Lizzy kezei a mellére csússzanak.
Lehunyta szemeit és átadta magát a fantáziájának. Másra gondolt, közben megjátszott élvezetének hangjait és mozzanatait kamerákkal rögzítették. Volt egy titkos fantáziája, egy mocskos kis titka, amit senki sem sejtett – senki sem tudott.
Ez tette őt olyan különlegessé. Képes volt kikapcsolni az agyát, leválasztani a testétől, s úgy alakítani, mint senki más.
És közben egy fotós, a háttérben elmélyült arccal, szikrázó tekintettel kattintgatott. Annabelle hasára meleg testnedves csurogtak, a kebleit finom ajkak rágcsálták, miközben nyelvével behatolt Heather nagyajkai közé.
Mikor kinyitotta a szemeit, elvakította a vaku erős fénye és ő kiesett a szerepéből.
 - Állj! – a rendező idegesen szakította félbe a jelenetet. – Mi történt? – kérdezte Annebelle-t. Tyler aggódva húzta ki óriás, merev férfiasságát a lány fenekéből.
 - Ugye nem sérültél meg? – suttogta.
Annabelle megzavarodott. Mit keresett itt az a fotós? Erről nem volt szó... Lehet, hogy Heathernek mégis csak igaza volt, és palira vették? Lehetetlen. Azt Dwight sosem hagyta volna...
Hiszen Dwightnak érdeke, hogy ő sikeres legyen.
 - Semmi. Folytassuk – intett határozottan, és kerülve Heather szúrós szemeit, újra a lány lábai közé fúrta a fejét.