Vérbefagyott csók ég jeges ajkakon
Elviszi egy fuvallat lágy kis dallamon
Szél hangján utazik,hallja az éjszaka
Fagyott szívnek szól e dal:térj haza!

Megfagyott szív dermedt testben dobog
Hullafehér arc körül dércsípte haj lobog
Tél járta át az üres szemeket
Jégcsap vágta a forró ereket

Mi egykor forró volt s élettől lüktetett
Fagyott szív mélyére haragot ültetett
Vörös vér mind a hóra folyott
Aznap éjjel új élet adatott!

Megtörtént miben ég és föld nem hitt
Ártatlan teremtést a jég magával elvitt
Isten átkozta,Ördög áldotta
A sötétség magávalrántotta

Fagy Gyermeke felsírt,anyja nevetett
Csodálta a testet mit magzata levetett
Jégszívét kitépte,zsebébe rejtette
A holtat hat lábnyi jég alá temette

Eltelt egy tél,majd kilenc,s még kettő
Lánya életéből tizenkét esztendő
Megtanult mindent ez alatt létéről
Hogyan tért vissza a penge éléről

Anyjához bújt szerelmesen éjjel
Csókolta ajkait ördögien kéjjel
Itta szavait,az éltető cseppeket
Vele a felhőkön túl repkedett

Elmúlt még két tél békében
Anyja nem beszélt féltében
A jégszívű hercegnő felnőtté érett
Ez volt mit másodszülője rég félett..

Szende szűzből kíváncsi serdülő
Egy halandó ki mindközül kitűnő
Lánynak ismét eszét vette a szerelem
Veszni fog,nem volt itt már kegyelem

S egy hófödte reggelen sírva ébredt
Karjába késsel egy szócskát vésett
De sikoltott is nyomban,nem volt annak helye
Hisz' jégből volt a szíve és az összes pici ere

Megértő szavat anyjától sem kapott
Helyette neki két jeges pofont adott
Eléje vetette régi szívét,még dobogott
Lánya földre borulva némán zokogott

Érezte mellkasában a darab jeget
Bőrén fehéredett réges régi heget
Száz meg szár kérdés zúgott fejében
Volt ő ember valaha,ereje teljében?

Nem kérdezett,de választ rögtön kapott
Dobogó szív volt,melyet egy férfinak adott
Megkínozta,megalázta,összetörte
Kihasználta,s életéből elsöpörte

Két jeges szem meredt akkor egymásra
Nem eshet többé ugyanabba a hibába
Felállt,letörölte hóbol olvadt könnyeit
Zsebébe mélyesztette pengeéles tőreit

Aznap éjjel szerelmét megkereste
Az útról bájos hangon leterelte
Éjszaka jótékony leple alatt
A késekkel testén végighaladt

És ahogy az élő szív leáll
Érzik ők már,halál beáll
Abban a percben a jégszív meghasad
Vékonyka ajkakra vörös vér ragad

Egy eltörött jégcsap éle váj érbe
Az egyik jégbe fagyva,a másik vérbe..