Egy idő után bántani kezdte szemeit a fény, az a mindent betöltő, kérlelhetetlenül világos, vakító fény, mely a szoba régi lámpájából áradt. Becsukta a szemét.
Most sokkal jobban érezte. Nem csak agya fogta fel, hogy valóban az történik, ami történik, nem csak tudatával dolgozta fel Jonas Kangur állatias lihegését, és medencecsontjaik ütemes, kemény ütközését – akárhogyan is, de egy idő után rémesen fájt neki, ekkor határozta el, hogy mostantól kizárólag hájpacnikkal lesz hajlandó közösülni, vagy ha mást nem is, majd ő maga hízik el.
Nem, most, hogy lehunyta a szemét, bizonyos fokig rákényszerítette a lelkét egy olyan információ feldolgozására, amelyet sosem akart igazán magáénak tudni. Egész lényével érezte azt a valamit, azt az ösztöneikből, csírájukból fakadó őserőt, mely testüket egymáséhoz kötötte; még ha csak rövid időre, akkor is.
Mikor egy nő lehunyja a szemeit, azért teszi, hogy átadja magát az érzésnek, hogy még inkább sajátjának érezze azt a szerelmet, mit más módon elérni képtelenség. Az ő tigrisszemeit csupán a fény bántotta, ezét hunyta le őket.. És mégis..! Hát kiérdemelte ő ezt, kiérdemelte, hogy nem csak testével, egész lényével basznia.. nem, erre jobb szó nincsen.. basznia kelljen ezzel a férfival?!
Izzadságcseppek gördültek végig a gerincén, a hasán, és már nem tudta, hogy Jonaséi-e, vagy a sajátjai, és nem érezte a leheletük különbségét, mindkettő egyformán forró volt – máskülönben vágyat mérve nagyon is különböző, de ez már nem számított.
Jonas felnyögött, és ő maga végre megnyugodva üdvözölte a férfitest önkéntelen rándulásait, melyek a végső stádiumot jelentették.
Ő is nyögdécselt, hüvelyizmait erőszakkal húzta össze – közben kuncogva arra gondolt, hogy mennyire erősek lehetnek már azok, a tucatnyi megjátszott orgazmus után – és a férfi vállaira borult.
Vékony, hosszú, de a gitározástól megerősödött ujjak túrtak a hajába.
- Isteni voltál. - súgta a fülébe, ő pedig lágyan nyalta végig partnere hallószervét.
- Tudom.
Apró, türelmetlen és vágyakozó fény csillant a lány szemeiben, olyan, mint azokéban a lányokéban, akik képtelenek betelni szerelmük közelségével, s most várják a második behatolást, a második gyönyört..
- És most beszélj azzal az Andreasszal! - markolta meg vállait követelődzőn. Jonas arca fájdalmas fintorba torzult, fejét kissé oldalra fordította.
- Jó majd beszélek..
- Átbasztál. - állapította meg keserűen, és lekászálódott a férfi farkáról. Undorodva elfordult.
- Nem. - jelentette ki, de Erica ekkor már a levetett bugyiját húzta magára.
Az ajtóhoz sétált, válla felett hátra nézett, Jonas éppen az óvszer szájára kötött csomót.
- Legalább volt egy jó numerád. - mondta gúnyosan. - Gratu..
- Állj már le! - csattant fel. - Gyere ide, és feküdj be mellém az ágyba. Alszunk egyet, holnap reggel meg beszélek vele. Nem kell ebből akkora ügyet csinálni. - ásított, és mosolyogva nézte a kétségbeesett arcot. Erica elszégyellte magát.
Átlátszó vagyok, kicseszettül átlátszó.. És ez a fazon egyből levágta, hogy mennyire szükségem van rájuk..

- Na.. mi lesz, jössz már? - arrébb húzódott, a paplant maga alá gyűrte, félig megemelte kezével, ezzel jelezvén – a lánynak is van még hely alatta. A hangja.. egyszerűen kedves volt. Erica lesütötte a szemeit. Furcsa volt neki ez a hangnem, szex után valahogy mindig megváltoztak.. De ő nem.
Jonas ugyanolyan közvetlen, mosolygós, és könnyed maradt. Semmi durvaság, semmi bunkóság.. és most, felajánlotta, hogy aludjon vele.
A francba is! - gondolta. - A végén még tényleg belecsapok a tutiba.
Mosolyogva sétált az ágyhoz, csípője ringott, keblei fel-le emelkedtek, a raszta csillogó szemekkel figyelte, s látszólag kellemes érzéssel töltötte el a tudat, hogy tíz perce még ebben a testben élvezett.
Befeküdt mellé, teste szorosan az övéhez simult.
- Jó éjt. - Jonas futó csókot lehelt a szájára, ő pedig álomittasan fúrta magát a karjai közé.
- Jó éjt.. - lehelte. - Reggel.. ha lelépsz nélkülem.. - ásított egy utolsó, a férfi nevetve simogatta meg a kobakját.
- Akkor majd átkozódsz egy sort és tovább keresel, hátha valaki felkarol.
- Utálom, ha egy faszi gúnyolódik rajtam. - nyöszörögte, apró ökleivel püfölni kezdte az izmos mellkast.
- Felkeltelek. Csak nyugi..
Jonas még magyarázott valamit, alig érzékelte, ahogyan kiszáll az ágyból és leoltja a villanyt, aztán ujjai köré tekert egy nagyon hosszú és nagyon vastag raszta tincset. Tetszett neki a haja, nagyon tetszett. Hosszasan el tudott volna vele játszadozni, annyira hosszú volt és olyan dús..
Riadtan kiáltott fel. A raszta tincs tekergőzni kezdett és villás nyelvét öltögette felé.. Fekete mamba volt, egy igazi, gyilkos, mérges kígyó. Úgy sziszegte felé átkait, mintha .. Összezavarodott. A kígyó nem akarta megmarni. Csak tekergőzött, sárga, vészjósló szemeit mélyen az övéibe fúrta. Kavargó örvényt látott bennük és rengeteg veszedelmet.
- Menekülj, amíg lehet..
Sziszegő, sistergő tűz lobbant és a kígyó a kezére égett. Felsikoltott, a bőre hámlott, apró hólyagok lepték el az ujját és a csuklóját, futótűzként terjedt, egészen a vénájáig..
- Erica.. - a kígyó susogott, akár egy ember, úgy beszélt hozzá.. - Erica, ébredj..!
Felsikoltott. Lihegve görnyedt össze, mellei kemények voltak, a bőre borsódzott, hideg veríték csorgott végig a mellkasán, arca nedves volt és meggyötört. A napszemüvegéhez kapott, de az nem volt a fején
- Erica..? - Jonas felöltözve állt előtte, kezeit a vállán nyugtatta. - Jól vagy?
- Ah.. - nyögött fel, végre megpillantotta régi kis barátját, a szőnyegen. - Lehajolt érte, feltette, a biztonságérzete, mely vészesen megingott, most megint kezdett visszapárologni belé. - Csak valami rosszat álmodtam.
- Vettem észre. - sötétült el az arca, de mindeközben végig arcán táncolt a cinkos mosoly, mely soha, egy pillanatra sem tűnt el onnét teljesen. - Meghúztad a hajam éjjel.
- Bocs.
- Öltözz fel, indulunk. - vigyorgott rá, és a szíve vadul dobogni kezdett.
- Mi? Most azonnal? Semmi reggeli? - durcáskodott, de közben képtelen volt elrejteni széles vigyorát. - Máris jövök!
- Siess. - kacsintott rá, s ahogyan elszaladt mellette, a fenekére csapott.
Erica most kezdte csupán érzékelni az idő múlását.. Árnyékként suhant végig a folyosón, s mintha az egyik ajtóban Emilt látta volna.. Nem törődött vele. A szobájába vágtatott, hátizsákja érintetlenül hevert ott úgy, ahogyan hagyta. Magára rángatott egy pólót – na nem mintha olyan sok lett volna neki, felváltva mosta őket - , meg a farmerját, a póló felső két gombját szabadon hagyta. Melltartóval sosem vesződött. Mellbimbói, mint apró patentok, meredtek előrefelé a rózsaszín pólón. A faliórára nézett. Alig múlt hat óra, ami azt jelentette, hogy..
- Két órát sem aludtam? - morogta maga elé. - Jonas fizetni fog nekem egy kávét.
Lustán lépett ki a szobából, de ráparancsolt magára, sietős léptekkel közelítette meg Jonas szobáját. Ő már a zárt ajtó előtt állt.
- Mehetünk?
- Frankón. - húzta ki magát.
- Jó.. Amúgy is korai indulást terveztünk, de Emil nem akarta, hogy a banya ébren legyen, amikor lelépünk. A fene se fogja kitenni a rohadt tábláját a buszra. - forgatta szemeit fáradt vigyorral.
- Layla fel fog robbanni. - nevetett jóízűen.
A nevetése hamar lecsengett és eztán a fizikai fáradtság és az izgalom egyvelege csaknem ledöntötte a lábáról. A szíve már nem bírt volna ki többet..
Kényelmesen sétáltak le az alsó szintre. A kocsmában Emil és Ole ültek, a helyiség pangott, a két srác fojtott hangú társalgása felkeltette az érdeklődését.
- 'Reggelt. - köszönt rájuk Jonas. Azok lustán viszonozták a köszönést.
- Skacok, Erica is..
- Tudom. - fojtotta belé a szót Emil. - Andreas tájékoztatott róla.
Az a fagyos hang, a gyilkos, jéghideg tekintet megfagyasztotta benne a vért. Emil úgy nézett rá, mint egy romlott, bűzlő húsdarabra. Abban a percben nem is érezte magát különbnek. Örült, hogy rajta van a napszemüvege, máskülönben egész biztosan lesütötte volna a szemét.
- Apropó, ő hol van? - terelte a szót nyugalmasabb vizekre Jonas.
- Ericet keresi. - ásított Ole. - Tegnap este óta senki sem látta..
- Remélem nem kóborolt el.. Így is késésben vagyunk. El kéne indulni. - csóválta fejét a raszta.
Erica hallgatott. Jobbnak látta nem megszólalni. Úgy gondolta, majd ha már elindultak, akkor kinyitja a száját, megmutatja, milyen is ő valójában – de egyelőre semmi értelme nem lett volna a belevaló, nagyszájú csajt adni.
- Javaslom, menjünk a buszhoz és szóljunk a sofőrnek, hogy mindjárt indulhatunk. - vetette fel az ötletet Ole.
A lány némán követte őket. Élvezte a hajnal hűvös csipkelődését, a szél lenge borzolását tarkóján, ahogyan kissé megemeli a haját. Rózsaszínű fellegek jártak az égen, a hívogató országút felsejlett a parkoló reggeli ködén át.
A két emeletes, fekete turnébusz mosolyt varázsolt az arcára.
- Ez igen. - füttyentett aprót, Jonas figyelmét nem kerülte el.
- Ne aggódj. - súgta neki, miközben lazán átkarolta a vállát. - Jó fejek.. csak most kicsit nagy a feszültség, oda kéne érni a következő állomásra, a lehető leghamarabb az a mafla Eric meg sehol.
- Értem. - bólintott.
Emil ment előre, az első ajtó nyitva állt. A sofőr valami újságot lapozgatott épp', kávéval a kezében.
A lány messziről figyelte a szóváltásukat. A csendet hirtelen szakította ketté az artikulátlan bömbölés.
- Eric!
Erica összerezzent. Emil mély hangja belehasított a fülébe, arra gondolt, hogy ha a férfi vele üvöltene így...
Akkor sem lenne semmi. Csak nyugi, kislány. Nem lesz gáz..
Most már igazán kezdett aggódni a saját sorsáért. Sok mindent kibírt, nagyon sok mindent.. De ez egy rakás önelégült rocksztár.. Ilyenekkel nem sűrűn hozta össze a sors, pláne nem huzamosabb időre.
- Gyere. - intett neki Jonas, és ő kétkedve haladt utána a busz felé. A férfi előre engedte őt, Erica félmosollyal arcán intett a sofőrnek, aki szemérmetlenül mustrálta végig a testét. Orrát kellemes illat csapta meg, valami füstölőféle illatosító aromája.. és a busz..!
Azannyát.
Keskeny lépcső vezetett felfelé, de oda nem merészkedett fel, míg engedélyt nem kapott rá. A busz belseje úgy festett, mint egy kisebbfajta lakosztály társalgója. A végén több személyes asztal, kényelmes bőrkanapékkal, minibárral, az üvegek sötétítettek voltak. Lassan haladt előre, mindent alaposan megszemlélt. A jobb oldalon egy fülke, rajta Toaeltt felirat virított, meg mindenféle plakátok.
Kicsivel arrébb egy műnövény, mögötte sarokasztal, rajta egy laptop, melyből halk zene szólt, egyből felismerte a Kiss énekesének hangját.
- Nahát. - pillantott hátra válla felett Jonast keresve, a férfi azonban nem volt ott..
- Odafent keresd. - kacsintott rá a sofőr.
- Felmehetek..? - kérdezte, teljesen feleslegesen. Felkaptatott a kis lépcsőn, és amit ott látott.. igazán meglepte.
Képtelen volt elfojtani a vigyorát.
Ágyakat látott, az egyiken leopárdmintás lepedőt, egy rakás színes boát, és mintha..
Csillámpor? Ez téboly..! Hová kerültem én?
Aprót kuncogott. Paravánok választották el egymástól a kicsiny, kialakított lakrészeket, és miután feljebb küzdötte magát megpillantott a srácokat, amint körbeállják a Playboy márkájú szaténágyneművel bevont franciaágyat.
Eric a közepén ült, törökülésben, hajvasalóját szorongatta idegesen. Az ágyat tükrök, egész alakos tükrök szegélyezték. A lány érdeklődve somfordált közelebb.
- .. ezt komolyan nem hiszem el. - Emil keze ökölbe szorult.
- Bocs. - felelte foghegyről a fiatal fiú. Csak egy farmer volt rajta, felsőteste szabadon maradt. Mellbimbójában apró karika csillant meg, s ahogyan a lány szemei lejjebb vándoroltak vékony testén, melyet egy szőrszál, annyi sem fedett, a köldökében követ pillantott meg.
Köldökpiercing.. Egy srác köldökében..! Az eszem megáll komolyan.
- Bocs? Ennyi a véleményed? Miután miattad álltunk meg, mert túl sokat szívtál, és képtelen voltál megülni a seggeden, miattad vettük ki azokat a szobákat erre te fogod magad és.. van pofád a buszban aludni, ráadásul anélkül, hogy szólnál.. És még mi keresünk téged ezen az átkozott helyen órákon át..!
- Nem tudtam aludni a csótányoktól. - tárta szét a karjait, félre tette a hajvasalót. Cinkos kacsintást küldött Erica felé, amint meglátta, és a lány nem tudta nem viszonozni. A srác édes volt, bár nem túl izmos, de a bőre puhának és bársonyosnak tetszett. Félhosszú, fekete haja szögegyenesen omlott vállaira, alsó ajkában piercing, a maga módján.. nőiesen szexis volt.
- Nem tudtál aludni a csótányoktól. - ismételte suttogva, vészjóslón Emil.
- Nyugi. - tette vállára kezét Ole. - Induljunk..
- Andreas sincs itt. - sziszegte Emil. - Ugyanis Téged keres, te.. - ujjai görcsösen hajlottak be, mintha Eric vékony kis nyaka máris közöttük senyved volna.
- Itt vagyok. - szólt lentről a mély hang, a lány első hallásra úgy vélte, nem különösebben bosszús a történtek végett.
Andreas fekete üstöke megjelent a lépcső aljában, Erica kíváncsian lesett le rá. Szemei most tisztán, kéken csillogtak, s bár arca némileg nyúzott volt, jókedvűnek tűnt.
Szóval velük kell majd dugnom. - állapította meg magában. Kezdett végre megnyugodni. A srácok ápoltnak és viszonylag normálisnak látszottak, míg Emil kissé hidegvérűnek és hűvösnek.. de a többiek rendben voltak.
- Na, gyertek már le! - szólt rájuk az énekes. - Te meg, David, indíthatsz.
- Én maradok. - közölte Eric. - Ki kell aludnom magam, hogy eltűnjenek a karikák a szemem alól. Neked sem ártana, Andy.
- Akkor maradsz, de végig fogod hallgatni, ahogyan letesztelem Jonas képességeit. - vigyorgott kajánul.
- Az én seggem elfelejtheted. - szökkent máris a lépcsőhöz a raszta. - Na menj arrébb, nem férek el tőled!
- Nem is a seggedet akarom. - mosolygott még szélesebben. - Most a kiválasztó -és szelektálóképességeidre vagyok kíváncsi.
Erica gyomra legalább két métert liftezett. A motor felbőgött, Emil és Ole pedig jelentőségteljes pillantást váltva vonultak le.
- Andreas, kölcsönveszem a laptopod. - közölte Ole barátságosan.
- A pornó könyvtár jelszava „Cicafiú”. - kacsintott, kék szemei élénken csillantak fel.
Erica a fejéhez kapott. Eric az ágyról elnémulva figyelte, amint Andreas lassan felsétál a lépcsőn, megáll a lány előtt, s a százkilencven centijével a durván másfél méter magas, törékeny női test fölé magasodik.
- Nos.. - suttogta, és valami félelmetesen eszelős vágy villant meg abban a kék tengerben. - Akkor lássuk mit tudsz.