Soha nem fogom elfelejteni azokat a tízperceket, amikor vissza kellett tekerni a VHS szalagot az elejére, mert a mese végén természetesen már semmi motivációm nem maradt, hogy szépen rendezetten tegyem el a tokjába a videokazettát. Kivéve, amikor éppen azonnal újra akartam nézni. Mi másért, mint édesapám számára halálosan idegesítő Disney betétdalokért? Anyám szerette. Még most is szereti. Mi nők egyszerűen oda meg vissza vagyunk a Disney mesékért, kár tagadni – főleg a régi klasszikusokért. Persze, nem rosszak a manapság piacra dobott animációs rajzfilmek. Láttam én a Moanát (Európában Vaiana néven fut), szép, színes, tanulságos, de számomra – számunkra, akik a 90-es évek meséin nevelkedtek – már nem az igazi. Talán ez az egyik oka, hogy az utóbbi időben sorra veszik elő a régi klasszikusokat és készítenek belőlük filmes adaptációt.

A cikk a VKN.hu-n is megjelenik :)