És az egyetlen dolog ami tényleg képes feldobni a kedvem a vizsgaidőszak közepén az az, hogy március 13-án megint jönnek, és Dűrer kert ohne kordon....awwwwwwwww.

Amúgy tiszta gáz minden, még négy vizsga hátra - feltéve, ha semmiből nem bukcsizok, valamint olyan hímegyedek mászkálnak rám, akiknek főleg nem lenne szabad és én nem értem, hogyan veszhetett ki ennyire a mai fiatalokból a tisztesség, mert oké, hogy nem a legjobb barátja, de mégis csak a társaságából egy valaki, akinek nem illene rámászni a nőjére.
Akármekkora cinikus kurva voltam mindig is, barátnő, meg falkatárs faszija TABU volt. (Feltéve, hogy tudtam róla, hogy együtt vannak, na, azért én sem vagy egy Szent. Majd halálom után. Ámen.)
Szóval összességében a helyzet változatlan, itt. És Drink the Cyanide. :]

Olyan is csak a mi családunkban van,hogy második nap anyázunk meg ordibálunk, aztán külön megyünk a nagyihoz, persze haza meg már úgy jövünk, mintha semmi sem történt volna...
Végülis tökjó dolog a karácsony, de megint kövér vagyok és pattanásos.
Megvan a gyerek. Ha az apja az Uram akkor ő micsodám lesz...?
(Elméletben senkim, mert én aztán most már tényleg soha többé nem megyek bele a mocskos kis játékaiba...)
Tegnap megkeresett... Undorító volt, ahogyan azzal poénkodott, hogy 18 év múlva majd megkeres, mert akkor leszek a legbombább formámban és valakinek be kell vezetnie a kis trónörököst...
Amúgy minden tökjó. Azt leszámítva, hogy halomra fogok bukni az összes vizsgám. Alig várlak 2012. Csak pusztulnánk már ki!

Tudtam, hogy patkány, tudtam, hogy a csiga hozzá képest gerincoszlop, azt is tudtam, hogy semmi sem szent neki.
Mégis segítséget kértem tőle.
Segített.
Cserébe csak egy apró szívességet kért.
Furcsa volt.
Megtettem.
...de arról, hogy a barátnője nyolc hónapos terhes, arról fogalmam sem volt.
Akkor sem, amikor 3 hónappal ezelőtt a lakására mentem éjjel, taxival, hogy az övé legyek...
Most hogyan tépjem ki magamat magamból?
Talán csak kéne egy adag féregírtót fújni a vaginámba.

hogy a metrón nem lehet idegösszeomlani, mer az a ronda pasas így is egyfolytában bámul, hát még akkor ha elkezdenék tényleg sírni. Ha részeg lennék leszarnám.
Ha részeg lennék azt is leszarnám, hogy jövőhét pénteken svédszóbeli - ja bocs.
Azt is leszarnám, hogy te leszarod.
Szeretném én is úgy leszarni.
Mikor lesz már az, amikor nincsenek érzelmek csak a nyers baszás?

Néha úgy érzem, hogy minél jobban erölködöm és próbálom egyben tartani a dolgokat, annál jobban széthullik minden, minden, de minden. Mintha nem is tőlem függene, nem is rajtam múlna az életem, mintha valami vadbarom velem is olyat játszana a Simsben, hogy csakazért sem írja be a pénzkódot, és nem teljesíti az életcéljaimat, hogy jöjjön a nagy rózsaszín nyúl és eltaposson mindent...
És az óra ketyeg.
Elmúlik az idő...
Hiába kapaszkodom belé.