Minden reggel egy nehéz születés Minden születésnap egy újabb temetés Egyszerre születek és szülöm magam Kattan az óra, kattan az agyam Néha van úgy, hogy elvetélek De legalàbb nem a ti elvetek szerint élek
„Nem forradalmi, de lenyeled” kategóriás könyv. Újabban én is kezdek ráérezni a szarok mindenre kellemességére. Vannak benne olyan kis szürreális, de a mi életünkből kiindulva teljesen valid történések. Olyan, mint egy hosszú körmondatos hangulatfestés. Novella érzet, de mégis regény, torz nihil, stressz és kábulat váltakozása. Életszerű, csak túl amcsi. Nincs benne igazi mélység, és ha nem lenne ennyire fent az ingerküszöböm még sokkoló is lehetne.
– Borzalmas álmaim voltak egész éjjel. Stresszálmok. Horror karikatúra. Egy KARÁCSONYI házibulin – istenem, mennyire utálom a kibaszott karácsonyt – félig ember, félig torzszülött szörny-szerű lényeket zártam be valami előszobai gardróbba. A többiek elmentek fehérért. A szörnyek folyton ki akartak jönni és vissza kellett őket rugdosnom. Hangosan hallgattam hardcore-t, hogy elnyomjam a szörny hangjukat. Oké, ez így vicces leírva, de álmomban halál komoly para volt. És azon is anyáztam, hogy egy kurva csíkot nem tudok felszívni.
– De hát amúgy…ezt csinálod.
– Tényleg.
– Szekrénybe zárod a szörnyeket és elnyomod a hangokat.
– Metaforikus álom.
– Nem csoda, hogy féltél.
Sehovà sem tartozom de mindenhovà odacsapódom Mint gazdàtlan golyó a retro flippergépben, vagy csocsóasztal ferdén lejtő lapjàn nem tudom, hogy ezek alapjàn mi értelme újrakezdeni itt nem lehet màst csak időt és türelmet veszteni. Emlékszem a régi iskolàm halljàra, meg az egykor dohànyfüstös kocsma alkoholosfilccel telefirkàlt WC falàra. Az elkopott nevekre és bölcsességekre történelmet ìró, repülő évekre megannyi àlom, még több tévképzet lassan múló, gyorsan kiújuló fàjdalomérzet.
- Egész szombaton szarul voltam és fetrengtem energiátlanul. Biztos a front.
- Ja. A lejövő meg a front.
- Milyen lejövő? Masters of Hardcore óta nem szívtam.
- Hát...
- Bár, utána hiába vettem ki a hétfőt aludni ha a rá következő hétvégén is szétszívva fiúkákkal találkozgattam.
- Na igen.
- Magadat átbaszhatod. De a lejövőt nem.