- Berakok neked egy Om Namaha Shivaya-t Talamascától
- Ne, semmilyen szutyokprogit ne rakjál be
- Nem szereted Talamascát?
- Az exem goás volt. Meg amúgy nagyon ki lehet égni a goázásban. Meg a fétisben. Ezt is már csak kényszerből szívom - bökök az asztalon kihúzott fatlinera.
- De ne csinálj ilyet
- A goát, a fétist vagy a kényszerszívást?
***
Előzmények.
Silkley és Sniffany párbeszéd:
- Úgy néz ki megyünk vörös yukba. Biztonságosabb az nekem.
- Ahogy érzed.
- Baszki. Én lettem az arc, aki mindig ír, hogy "na, ma fétis party?". De soha sem megy el. Csinálok egy külön kink profilt erre.
- Nem csak te vagy így.
- Akkor anyagias profilt csinálok rá. A szeánszért előre kell fizetni. Részvétel nincs.
Bennem rejlő kettősség Mind feketében jàr
Egyikük két làbbal a földön
A màsik fellegekben szàll
Az erősebbik elkap ha zuhanok
Àrnyak közt hangtalan suhanok
Magamba, a földre
Mögém lép, anyàm
helyett vesz ölbe
Mìg a màsik zokog lélekszakadva
A fekete amazon helyette harcba
megy, szàguld, sötét szìve szikla
Acélkék szemében gyilkos szikra
villan
elillan
Ők kìsérnek önmagamként
Végig rajta őrangyalként
Vagy még annàl is messzebbre
Egymàst metsző utakon elveszve
A kàosz labirintusàban bolyongok
Isabelle pleure, Isabelle rit
Voudrait se perdre,
un instant une nuit
Isabelle fume,
Isabelle jouie
Elle crame ses cigarettes,
Isa craint l'ennui
Isabelle est simple,
commune comme il dit, Stupide Isabelle,
intelligente quand elle fuit
- Egész szombaton szarul voltam és fetrengtem energiátlanul. Biztos a front.
- Ja. A lejövő meg a front.
- Milyen lejövő? Masters of Hardcore óta nem szívtam.
- Hát...
- Bár, utána hiába vettem ki a hétfőt aludni ha a rá következő hétvégén is szétszívva fiúkákkal találkozgattam.
- Na igen.
- Magadat átbaszhatod. De a lejövőt nem.
Felejtsd el azt, ki az egekig emel
Ha meg olyanja van, éppen
a föld alá teper
Felejtsd el a csajos buta filmeket
A felhők fölött három méterrel
hosszan szállni nem lehet
Ki azt állítja
elméd kábítja
Édes szívem, téged mind hiteget
Nézz tükörbe, szállj a földre
Lépj a körbe, ki csalt tőrbe?
E fellegek nem bárányok;
viharos érzelmeid kék egén
fellengző és rosszul eső
rád zúduló bálványok.
Nárcisztikus, pszichotikus
bőröd alá beférkőző járványok
illúzióba csomagolt hátrányok
Tedd mérlegre, nézz csak szembe
kivel estél voltaképpen szerelembe?
Benned a tűz, tápláld magad
ne mástól várj csodát
Tépd le végre a kényelmetlen,
lassan ölő kodependenciát
Nézz magadra! csodaszép vagy
A nőiség benned lakozik
Mint az égbolton egy fényfolt
Napszakonként pont úgy változik
Bízz magadban
Ne szép szavakban
és amit mondok, az nem férfi gyűlölet
de amiben eddig hittél, anyáid nyomdokaiba
léptél, szorongatva félig éltél – hamis bűvölet.
Àrnyat jàrni éjjel làtni a mozdulatlan Üres fehér falon Tarot lapot màsnak vetni Modern boszorkànysàg vajon? Egy vércsepp elég a lapra ìrt àtokkal teli holdkor Bolond holdkór Hisztérikus misztérium Vagy skizofrénia? Ha van varàzslat fekete és fehér màgia?
- a másvilággal jól vigyázz,
ne idézz és ne ingázz! Ez beteg mània Spiritualitásba menekült a valósàgból kitaszìtott Szegény pària
Mesélj nekem magadról,
Mondd el milyen vagy!
Te miként definiàlod
A féltett identitàsod?
A nyelved, az orszàgod
A vilàgot ahogy làtod;
A bőröd szìne, a lányod
A szülőanyàd, a párod
A zenei fő irànyod
Az összes apró hiànyod
A sötétben a magànyod
Meg nem fejtett talànyod
Úgy féled a halálod
Mégis a holnapot vàrod
Hogy szebb, másabb vagy
jobb legyen - az emberi faj
mit tegyen, hatalmat honnan
vegyen, önmagàról dönteni
A létet màsként tölteni
Mint az előre meghatàrozott
...ki àltal?
Láncreakció
vagy kémiai
Sötét vízió
foglyai
vagyunk mindannyian
nézd, az a forma már
nagyon kivan
Kivagyok én is
de ki vagy te
hogy tőlem kérsz?
Nem félsz?
Hogy amit adok méreg
Az energia, mit beengedek
élősködő féreg
Kizárom az érzést
Kizárom a realitást
Nem keresem többé
a felelőst, a hibást
Valami mást
akarok
vágyom
hiányolom
hogy pontosan mit
talán holnap megálmodom
Minden, minden túl monoton
de legalább a hang sztereo
mint egy sztereotípia
a delíriumban nem fáj úgy
a jelen kori disztópia
több szólamú szimfónia
a beszélt nyelv csak irónia
ciklikusan ismétlődő agónia
Und diese schwarzgekleideten Wesen Werden Pillen mit sich tragen Die sie an uns Menschen Als Geschenke überreicht hätten
Pillen gegen die Traurigkeit Hätten sie uns geschenkt
Amikor a basszus jobban megbasz,
mint akármelyikőtök
Fétisem a beat a kick a drop én
ettől telítődök
Nem kell más csak révület, tíz
masszív óra rave
A pultos rám néz
- Egy mentes víz
Ha az óra hajnal négyet üt
a sárga lasztival együtt
Szétszaggat a kép
A testem feszül
elmém szárnyal
Ez oly' mocskosan szép
Sápatag színek mindenütt, a reggel sötét, de fényesek a hajnalcsillagok Egy nap tàn mindent, s testemből egy darabot is végleg itt hagyok Fájdalomból szakítok ki foszlányharagot tudom jól, nem ellenem szól; ez minden, mit tudott vagy ennyit sem és nekem csupán ennyi maradott Élő még az, mi számomra már réges-rég halott. Meg nem fogant magzatot túl hosszan vajúdott köldökzsinór nélkül idegenül világra hozott meddő anya, néma fattya, ki másnak sokat; önmagának többet hazudott.
Inaktiváltam a chatet, mivel valami random kis gyökér már az én -és a karacsony.gportal.hu adminja nevében is baromságokat és pejoratív szavakkal teletűzdelt üzenetekkel árasztja el az egyébként normális oldalak chat felületeit.
Ülj rá mindre. Ülj rá az összes faszra, amelyikre csak tudsz. Ú, ezzel, na, ezzel KÖTELEZŐ basznod! – mondta Priscilla a telefon galériám képeit lapozgatva. Az e heti Tinderes merítőhálón ígéretesebb halak akadtak fent, mint a múltkorin. A Tinderezést is lehet sportszerűen űzni, meg a baszást is. Valakinek a sport addikció, folyamatos aktivitás, endorfin, mozgás, stimuláció. Rendszert visz az életedbe. Végül is a szex is. Meg egy csomó mást. Olyat is, amire nem számítasz, főleg nem ilyen könnyen és gyorsan. Bár mindent oly’ könnyedén kapnék meg az életben, mint a nemi betegségeket.
– Én a helyedben most látástól vakulásig kúrnék – tanácsolta Kiscica egy sör felett bölcsen random szerda este. Emlékszem, patakokban folytak a könnyeim. Nem kelt fel úgy nap, hogy ne azon gondolatokkal feküdtem volna le aludni, hogy bár soha többé ne is kelnék fel és reggelem sem volt, hogy ne szorongva keltem volna. Már megint egy újabb nap, amit nem akarok végigcsinálni. Még be sem bootoltam fizikailag, a kávétól még jobban szorult a gyomrom, mint a szorongástól, de legalább három szuicid gondolaton túl voltam. „Már reggeli előtt gondolj hat lehetetlenre!” Én voltam a fehér nyúl Aliceból, ebben a Rémálomországban. Folyton késésben voltam – bár magam sem tudtam, honnan is és hova rohanok –, állandóan kattogva siettem.
A barátnőim mind másféle szakítás utáni tanácsokkal láttak el a szívfájdalomra. Persze nekem arra kellett hallgatnom, aki folyt már zölden HPV-san, napi átlag három random légyott után. Meg arra, amelyik szintén addikt volt, a háta mögött bántalmazó kapcsolatokkal, agresszív pasikkal és megjárta a zártosztályt.
Remek módszer, ha éppen szakítasz, és igyekszel leszokni a drogokról és a kodependenciáról.
Mi más lehetne rá a tuti recept, mint egy kiújult mániás szexfüggőség?